Mi jut először eszünkbe, amikor egy kerítésre gondolunk? Egy rendíthetetlen, robusztus kőmonstrum? Netán egy alacsony faépítmény a földeken? Esetleg a kastélyok hivalkodó, díszes vaskapuja?
Mai bejegyzésünkkel bemutatjuk, hogyan módosultak a kerítéstrendek a középkortól mostanáig.
Ahogy kialakultak az első állandó közösségek, a magántulajdon megjelenésével megszületett az igény a javak megvédésére is. A kerítés azért jött létre, hogy körülhatároljon, el- vagy kizárjon területeket, értékeket, embereket egymástól. Ebben az időben a legnagyobb magántulajdonban lévő érték a föld volt. A falvakban, tanyákon élők a telekhatárokat csak egy-egy kővel jelezték, állataik számára pedig úgynevezett karámokat alakítottak ki.
Az első, majd a második ipari forradalom révén a népesség jelentős hányada a városokba költözött, és inkább a kézművesség felé fordult. Ekkorra a falusi telkek kerítéseinek funkciója is átalakult: a korábbi határjelölés helyett védelmi szerepet kezdtek betölteni. A XX. századra az állattartás jelentős csökkenésének következtében pedig a karámok száma is mérséklődött.
A XXI. századi ember a kerítések védelmi funkcióját sem igazán használja ki. A modern vagyonvédelmi berendezések megszületésével a kerítések - bár korábbi feladataikat ellátják - jelentősége háttérbe szorul és átalakul. Manapság a tulajdonosok leginkább díszítő jellegük miatt választják házaik egyfajta névjegyeként.
A kerítések funkcióját és anyagát tekintve is megfigyelhető a változás. A régebbi korok népszerű, díszes kovácsoltvas kerítései teljes mértékben áldozatául estek a funkcionalista szemléletnek. Korábban olyan tényezők is befolyásolták anyagukat, mint a tulajdonos vagyoni helyzete, rangja, a tartott állatok fajtája, a terület fizikai adottságai és éghajlati tényezői. Mára a kerítésépítés legfőbb meghatározója az egyéni ízlés és a ráfordítható anyagi keret lett. A régi idők díszes elemeit felváltották az egyszerű, modern és minimalista kiegészítők. Ha az olyan kultikus történelmi épületekre gondolunk, mint a versailles-i kastély vagy a Buckingham-palota, kiválóan látszik, hogy egy kovácsoltvas kapu és kerítés nemcsak stílusos dizájnelem, hanem tartósságában az örökkévalóságnak szól.
